Tegnap rendeztem egy búcsúpartit a lakásban. Voltunk 22-en, az itteni barátokkal telt meg a ház. Nagyon jó hangulat volt. Jöttek Amaték, litván cimborák, németek, olaszok, spanyolok, magyarok, egy cseh, meg egy perui is. olyan fél 4 körül ment el a banda. A zene elég derék hangerőn szólt, meg amikor ennyi ember egyszerre beszél van egy elég nagy alapzaj. Ennek ellenére a szomszédok nem jöttek szólni. A búcsúzkodás természetesen elég rossz volt mint mindig. De szerintem legtöbbjükkel fogunk még találkozni. Amaték a nyáron terveznek Magyaroroszági lazítást pl. olaszországi, meg szenegáli meghívóm meg nekem van.

A fenti képen a házibulis banda. Az alsón is, csak azon grimaszversenyt rendeztünk, azért olyan szép mindenkinek a mosolya!:)

Felső sor: Johannes, Aziz, Philipp, Erica, Mardingas, Ibu, Tomas, Gergő, Simas, Peti, Zoli,

Középső sor: Elena, Amat, nem tudom, Giulia, Yaya

Alsó sor: nem tudom, Ervin, Ivan "The fuckin' Terrible with 4 fingers", és Én jómagam

Sajnos Yari barátom egy vizsga miatt nem tudott csatlakozni, amiért szomorú voltam, de ez van sajna.

Voltam Gergőnél is házibuliba egyébként. Ott 35-40 ember volt, de ott se jött senki szólni a hangerő miatt, pedig eléggé durvultak az emberek. Elég toleráns egy népség a spanyol meg kell hagyni. Ha buli, akkor buli van!:)...Az utolsó napokban két spanyol cimbora elhívott zenélni. Jobban mondva azt akarták, hogy játszak valami számukra szájharmónikával. Eljöttek értem kocsival, de a felvétel meghiusult, mert más hangnemben volt a harmonika mint a szám. Zenélni nem nagyon tudtak, úgyhogy még jól is sült el a dolog!:)

Szóval ma bementem a suliba még egy papírt aláiratni. Aztán kicsit be a központba és haza. Most meg pakolászok, de túlsúly az van bőven...Reggel 8-kor indul a gép, úgyhogy korán kell kelnem. Előszőr Madridba megyek, aztán Mallorca az úticél 2 és fél napra. Amat cimborájánál fogok lakni. Eztán vissza Madrid és vasárnap este 11-re már otthon is leszek! Tehát hamarosan újra otthon!

Spanyolország azért hiányozni fog. Gondoltam összeírom mi az ami leginkább minden közüli, és mi az ami legkevésbé.

Ami hiányozni fog: a spanyol emberek lazasága, közvetlensége; nyugodtsága; késői kelés; az utánozhatatlan Botellónok, nem ritkán 4-5 ezer fővel; a fehérhomokos tengerpart; a novemberi strandolások; a szép város sok szűk, mediterrán utcával; az egyetem fejlettsége és hangulata(4 emeletes könyvtár ingyen DVD kölcsönzővel, a fűben kajálás, sok szép pálmafa, végtelen sportolási lehetőség stbstbstb...); az itteni növények; az egész várost átszelő park, a Túria; sok itteni gyümölcs(főként a La Manchai dinnye); a mandarinkajálás a fáról; az isteni spanyol kaják; a spanyol puding; a sok finom hal, rák; Horchata; az egész várost átszelő bicikliutak; a magunk után húzható bevásárlókosár; a Mercadona és a Carrefour ahol mindenből hatalmas a kínálat, és a Tesco-ban megszokott gyenge minőség innen egyszerűen hiányzik; az emberek egészséges táplálkozása; Serrano sonka olivabogyóval, finom vörösborral legurítva; a stresszmentes élet; 2-től 5-ig tartó fiesta; a spanyol muzsikák; a kiváló bulik; Ciudad de las artes; az olcsó Ryanair; az angolul nevetséges akcentussal beszélő spanyolok; a sok apró dolog ami nem pénz, hanem hozzáállás kérdése; meg hát mindenekelőtt az újdonsül barátok, ismerősök! Meg még egy rakás dolog, amit képtelenség leírni:)

Ami nem: a sok kutyaszar az utcán, amik emiatt sokszor büdösek is; az éjszakai buszok amik kb. nem is járnak; radiátor mentes lakások;

Összességében egy nagyon szép 5 hónapot töltöttem el Valenciában. Az újdonsült erasmusosoknak csak ajánlani tudom Spanyolországot és Valenciát.

Ha hazaérek még beszámolok egy két dologról, többek között Mallorcáról!

Hasta luego mis amigos!

Remélem élveztétek a blogot!!!